51. Fejezet

A házban a villanyok le voltak oltva, csak egy bizonyos részt láttam. Az ki volt világítva és teleszórva rózsákkal. Istenem, milyen édes. el sem hiszem : ) Az út egészen a kertig vezetett. Tekintetemet végig az úton tartottam, nehogy letérjek arról. Aztán ahogy haladtam egyre közelebb kerültem hozzá. Éreztem illatát. Egyszer csak véget ért az út és teljes sötétségbe borult minden. Nagyon megijedtem, nem tudtam mit tegyek. A kezemben lévő táskába nyúltam és kivettem a kulcscsomómat belőle. Ujjaimat belebújtattam a karikákba, tudjátok, ha kell tudjak ütni : DD  Itt elkezdtem röhögni saját magamon, de a következő pillanatban valaki hozzáért a hátamhoz. Nagyon betojtam. 
-Justiin-szólítottam a szerelmemet, de nem válaszolt..
-Justin, azonnal gyere elő ha te vagy az, mert már nem vicces-vettem komolyabbra a dolgot.
-Nem Justin vagyok cica-el vagy tévedve.-mondta egy ismeretlen hang.
-Mi? Ki maga és mit akar tőlem?-majd ügyetlenül hadonászni kezdtem a levegőben kulcsommal.
-Egy kívánságom van. Minden férfi ezt kívánná tőled..-itt elkezdett nevetni, pedig egyáltalán nem volt vicces.
-Mit te mocsok állat? mit?
-Szexeet-mondta élvezet teli hangon.
-Áhh, persze te aberált, biztos lefekszek egy full idegennel.
-Hát igen, biztos. Tudod miért?
-Lökjed te.. -kicsit megakadtam, mert nem tudtam milyen jelzővel illetni.- te élettelen-nyögtem ki végül.
-Justin.. Ha nem fekszel le velem, akkor megölöm a kis barátocskádat..
Itt elkerekedtek a szemeim. Justint senki nem bánthatja, csak a holttestemen át.
-Nem.. Nem hiszek neked.. Úgy sem mered bántani.
-Óh, dehogynem. Figyelj csak..
Azzal meghallottam ahogy valaki lépked. Majd amint ideért a közelünkben a csávó elég erős jobb horgot bevitt neki. A következő pillanatban, meghallottam bársonyos hangját:
-Nelli, kérlek tedd meg amit kér.. Csak így segíthetsz..
-De én nem fekszek le mással, csak veled életem.
Hallottam, ahogy felsóhajt, majd így szól:
-Tudom kincsem, de tényleg csak így segíthetsz. Reggel óta fogva tart. 
-De én neem.. Nem akarom-mondtam ki, majd sírni kezdtem..
-Jól hallottad, csak így segíthetsz, szóval gyere. Menjünk csak fel az emeletre.
Majd a csávó megfogta a kezem és elkezdett ráncigálni a házba.
Én egész úton ellenkeztem. Karmoltam, haraptam, egyszerűen mindent. Végül csak felcipelt a hálóig.
-Nem akarom-kezdtem el sírni-azon nyomban, ahogy ledobott az ágyra.
-Bébii-hallottam meg Jus hangját.
-Justin itt vagy? 
-Eddig is itt voltam!
Majd fogta és felnyomta a villanyt. Megláttam őt. Teljesen össze voltam zavarodva. Mi ez az egész? mi a szent szar van most?
A fényeket lejjebb tekerte Justin és közeledni kezdett felém. Én ugyebár az ágyban ültem, mert odatett az a szemét. Jus érzékin ledöntött az ágyra és ajkaimnak esett. Bársonyos kezével megragadta az enyémet és simogatni kezdte, miközben mind végig ajkaimat falta.

Egy pár percig így voltunk, majd mikor elfogyott levegőnk elváltunk egymástól és beszélni kezdtem:

-Mi volt ez Justi?

-Én voltam-és elvigyorodott.

-Becsaptál?

-Csak kíváncsi voltam ágyba mész-e akárkivel.

-Istenem, te mennyire hülye vagy. De most megbűnhődsz.

Azzal fordítottam helyzetünkön és most én támadtam meg az ő ajkait. De hogy cukkoljam-mivel tudtam, hogy már kanos a kis édi- nem csókoltam meg. Csak végig nyaltam nyelvén. Ő persze egyből nyelvem után akart kapni, de így szóltam:

-Megmondtam Bieber. -majd fenekébe markoltam, hogy még jobban akarjon.

De végül megcsókoltam. Ismét heves csókcsatába kezdtünk, ám váratlanul ő került felülre. Egyből tempót váltott, azt hittem minden gyors lesz. De épp ellenkezőleg. Justin eltávolodott tőlem. Egy pár percig csak néztük egymást, majd nyakláncánál fogva magamhoz húztam

Háj bébiik♥ Nehezen jöttek a komik, de megvannak. Jelenet folytatása 8+ komin után(v. chat) Szeretlek titeket. Remélem hamar meglesznek a komik, mert tele vagyok ötlettel.♥