69. Fejezet

-Hát, tesó ilyet azért még én sem találnék ki.-mondta Ryan. 
A kedvem és a hangulatom a reggelihez képest 0 alatt volt. Jóval alatta.
Tudtam, hogy amilyen gyorsan csak lehet oda kell mennem hozzá, mert én nem gondoltam komolyan semmit, azok közül, amiket tegnap állítólag mondtam neki. 
Egyszerűen csak kicsit felidegesített abban a pillanatban és kicsit ki kellett kapcsoljam az agyam.
Én imádom őt és nem akarok mással lenni.
-Nálunk van-mondta Ryan.
Istenem. Ez az ember. Ő az igazi barát. Tudja mikor mire gondolok és hogy mikor mit kell mondania.
-Köszi-tátogtam el, amikor már fél lábbal kint voltam az étteremből.
Beültem ferrarimba és tövig nyomtam a gázt.
Nem is tudom miért siettem ennyire, de olyan fura érzésem volt. Úgy éreztem, hogy valami baj fog történni vele. Pont most, hogy nem vagyok vele és nem tudom megvédeni.
Minél gyorsabban ott akartam lenni.
Ez körülbelül sikerült is, mert 5 perc alatt odaértem Ryanék házához.
Sietve feküdtem rá a csengőre.
Azonban amikor nyílt az ajtó kicsit elképedtem.

Nelli szemszöge:

Most indulok Izához. Valakinek el kell mondanom, mindazt ami tegnap történt velem. Egyszerűen nem tudom magamba tartani.

Mikor épp bezártam az ajtót rám jött az a kellemetlen, furcsa érzés.

HÁNYINGER..

Rohanhattam vissza a szobába, hogy kiadjam gyomrom tartalmát.

Na végre, el tudtam indulni. Úgy döntöttem gyalog megyek. Jót tesz a friss levegő mind kettőnknek.

Mármint nekem és a babának. Ha már Justin nem akar velünk foglalkozni én megpróbálok neki mindent megadni majd.

Gondolat menetem végére már ott is voltam Izáék háza előtt.

Finoman megnyomtam a csengőt.

Legnagyobb meglepetésemre nem Iza nyitott ajtót, hanem Justin (!!!)

-Szia-mondta halkan a földet pásztázva.

-Hello-intettem neki, majd ki akartam kerülni, hogy beljebb jussak.

Azt azért zárójelben meg kell jegyezzem, hogy irtó szexi volt, de nem fogom kimutatni, mert jelenleg rohadtul haragszom rá.

A kis művelet azonban nem sikerült.

Justy óvatosan megfogta kezemet és az ajtó elé húzott.

Azt gondosan becsukta gondolom, hogy a bent lévők ne halljanak semmit.

-Figyelj én annyira sajnálom. Nem akartam ekkora tahó lenni. Egyszerűen csak ki akartam szellőztetni a fejemet, mert kicsit felhúztál.-hadart egészen idáig. Itt viszont le lassított és hangsúlyozva kezdett beszélni:

-Én téged mindennél jobban szeretlek! Vagyis pontosabban titeket-helyezte kezét hasamra-Ti vagytok nekem a legfontosabbak és ha beledöglök is segítelek titeket és igyekszem jobbá tenni az életeteket.

Hát majd megszakadt a szívem miután ezeket mind elmondta. Úgy éreztem nincs az az Isten, hogy ne bújjak gyorsan karjaiba és ne csókoljam meg. Azonban nem akartam ilyen könnyen adni magam.

-Köszönöm, hogy idejöttél és elmondtad de ez már túl késő!

-Kérlek ne tedd ezt velem! Tudod, hogy fontos vagy nekem. Kérlek.-könyörgött szinte térden állva.

Nem mondtam semmit csak felállítottam a földről, majd megfogtam két kezét és össze kulcsoltam rajta kezeimet.

Szemeiben könyörgést, félelmet és talán néhány könnycseppet is felfedeztem.

Végig tartottam vele a szemkontaktust, majd egy váratlan pillanatban megcsókoltam.

Egyből 'rám vettette' magát. Csókolni és ölelni kezdett.

-Annyira imádlak és megígérem, hogy soha többet nem lesz velem gondod.-ugrott nyakamba.

-remélem-viccelődtem.

Hát ezek után azért jóval könnyebb lett a szívem.

Kézen fogva léptük át a küszöböt.

Mindenki csak ujjongot és tapsolt(?!) mintha az esküvőnk lenne.

Mi csak egymásra néztünk és elnevettük magunkat.

~Pár hónappal később, egyik este:

Úgy döntöttünk mind a 4-en, hogy a békülés megünneplése céljából partyzni megyünk.

Mindenki nagyon kiöltözött, mert egy elég puccos helyre mentünk.

Az ajtó előtt 'találkoztunk' majd mindenki ezt kérdezte a többiekre pillantva:

-Jól nézek ki? Jó a pólóm/gatyám..

Jót röhögtünk amikor egyszerre szólaltunk meg.

Az én kocsimmal mentünk, mert sokan voltunk és nem fértünk volna be Justin kocsijába.

A szórakozóhely felé vezető út elég hosszú, sötét és nehezen átlátható volt.

Az út elején mindenki nagyon csöndben volt. Hagyták hadd koncentráljak a vezetésre.

Azonban 1 óra elteltével nem bírtak magukkal.

A mellettem helyet foglaló Justin épp meglátta a visszapillantó 
tükörben, hogy Izáék csókolóztak.

Nem bírta ki, hogy ne szóljon be nekik:

-Készül az újabb baba?-röhögött fel.

A hátul ülők csak fintorogtak.

Az úton egy elég rossz kanyar következett.

Olyan értelemben volt rossz, hogy sötét és még a köd is leszállt.

Ülésemben teljesen előrehajoltam, hogy jól lássak.

Amikor épp közép tájon lehettünk Justin kezeit finoman combomra csúsztatta.

-Justin. Nee-kaptam oda fejemet ezzel elnézve az útról.

-Miért? Lazíts egy kicsit béb-fejezte volna be, ha nem hallunk egy hangos dudát és nem látunk meg egy éles fényt.

Átmentünk a másik sávba.

Teljesen bepánikoltam. 10 méterrel előttünk egy kamion és mi az ő sávjában vagyunk.

Justin egyből kikaptam kezemből a kormányt és izomból kezdte tekerni a másik irányba.

Justin szemszöge:

Nagy melegségre ébredtem fel.

Magam előtt megpillantottam egy fát előtte hatalmas füstfelhőt.

Oldalra akartam fordítani fejemet, de eléggé nehezen ment.

Amint sikerült szörnyülködve néztem előre.

-Nelli! Édesem! Kelj már fel-rázogattam vállát.

Mit sem láttam egy hatalmas vágáson kívül ami halántékánál volt.

-Ry, Iza! Segítsetek-kalimpáltam hátra azzal a kezemmel amelyiket még tudtam mozgatni, de felőlük sem kaptam semmi választ.

-Valaki. Valaki figyeljen ide-próbáltam kiabálni de alig jött ki egy hang is a torkomon..

Végül szép lassan én is álomba merültem.

Hát megjött az utolsó előtti rész. Remélem tetszik nektek.

Komiba írjátok le légyszi, hogy ki mit vár az utolsó résztől, mi fog benne történni.

A másik dolog, hogy mivel rengeteg rész van a blogba ezért készítettem egy új menüpontot ami alatt megtaláljátok az összes részt egyesével. 

A képek menüpont alá pedig új fotók kerültek fel.

A másik újítás szintén egy menüpont. Alatta videókat találtok amiket én készítettem. Leginkább angol/amerikai dalok magyar feliratos változata. Nézzétek és értékeljétek.

Utolsó gondolat: Az utolsó rész felkerül, még jövőhét előtt.

Puszi!